Az előző autóhifivel kapcsolatos cikket nagyon sokan olvastátok. Köszönöm a sok megtekintést, támogatást, és megosztást! Miután kiválasztottuk a felhasználásunknak leginkább megfelelő fejegységet az autónkba az előző cikkünk alapján, jöhet a hangszóró-kategóriák köre. Hangszóróból is dívik manapság a színes membrános, vagány hangszórórácsos, sokwattos, de két mekis nagymenü áránál nem többe kerülő szettek beszerzése. Azonban ha továbbra is minőségi hangzást szeretnénk, egy kicsit mélyebbre kell ásnunk a témában.

Először is, ha virítanád a legújabb zenédet a jobbegyben csücsülő babádnak, és szeretnéd, hogy a tuti hifidtől kérjen is egy vödröt maga alá, akkor wattok helyett a hangszóró érzékenysége, más szóval hangnyomása lesz a neked fontos adat a hangszóró leírásából. Történik ugyanis, hogy a hangszóró az elektromos jelet a membrán által hangnyomássá alakítja, magyarán löki-húzza a levegőt, ebből lesz a hang. Ez az adat azt mutatja meg nekünk, hogy a befektetett energiánkból mennyi hang lesz a végén. A többi energiát a hangszóró szépen elfűti a hátulján. Tehát a nagy erősítővel és a gatya hangszóróval maximum fűteni fogunk, de azt nagyon. Ezt az értéket dB értékben adják meg a gyártók. Autóhifinél 90dB vagy annál nagyobb érték már jónak számít. Tehát a wattot elfelejted, és aki a wattokról érdeklődik először, azzal kezet sem fogsz. Az érzékenység/hangnyomás a menő innentől!

Az érzékenység az a hangnyomás, amit egy méterrel a hangfaltól, egy watt elektromos teljesítmény hatására hallható illetve mérhető.

Hangosabb lesz-e a hangszóró, ha ráakasztasz egy bika erősítőt? Egy jó erősítő sose rossz, ugyanakkor a fizika itt bedöntheti az elvárt sikert. Ugyanis a fülünk - az ami közé a fejünk is szorult - a kétszer akkora hangnyomást nem kétszer olyan hangosnak hallja, csak kicsit hangosabbnak. Tehát a 100W-os helyett 200W-os erősítőtől nem lesz kétszer olyan hangos a hifi. Ugyanakkor a minőségi zenéhez kell a jó hangszóró mellé egy jó erősítő, hogy kihasználhassuk a hangszórónk tartalékait. Nagyobb lesz a dinamika, gazdagabb lesz tőle a hangzás.

Most, hogy megalapoztuk a hangszóróvásárlásunk fizikáját, lássuk, hogy mire van szükségünk. Első a hangszórók elrendezése. Ideális esetben a magas hangokat szemből, a középtartományt oldalról, a mélyet pedig hátulról halljuk. Azt mindenki vágja, hogy a mélyládát a csomagtartóba kell tenni, de mi van a többivel? Jó esetben az autódban a gyártó az ajtó felső részébe tette magasat, valahova az ajtózseb mellé, bokától a közepet, a mélyládát pedig a pótkerék helyére (ez többnyire feláras hifikben van így), vagy nem törődött vele sokat, és nincs mélynyomó (se csipogó). A közép és magas hangszóró szettekből kétféle létezik, az egyik a komponens szett, itt a marketingesek által szépre dizájnolt dobozban külön van a középhangszóró, a magashangszóró (csipogó) és egy hangváltó. Van a másik szett, a koax, aminél a középhangszóró közepén helyezkedik el a csipogó. Ezeket ha lehet kerüljük el, mert ha a bokamagasságban szólnak a magas hangok, nem fog szépen szólni a drága pénzen felépített rendszerünk.

Felül a magas, alul a közép hangszóró

Beruházunk hát egy kiváló komponens szettre, illetve ha hátsó ajtóink is vannak akkor kettőre. Árakban a határ a csillagos ég, itt az anyagminőséget és a precíz gyártást fizetjük meg. Az olcsó hangszóróval inkább csak fűteni fogunk, és 1-2 év után szétszakad a papír vagy műanyag membránja, és a kezdeti középszar hangminőség idővel csak rosszabb lesz. Az ideális választás ismét a nagy márkákból kerül ki, úgy mint Focal, Audison, Hertz, Kenwood, vagy a kevésbé ismert, de annál nagyszerűbb Rockford Fosgate (nem röhög!). Ha nincs most keret ezekre a márkákra, már egy Pioneer hangszóró szett is javulást hoz a gyári papírmasé hangszórók helyett. Méretben akkorát kell venni, amekkora az autóban is van, ha nem akarunk átalakítót, kiemelőt faragni a kárpitba. 16 cm-es átmérő alatt azonban ne várjunk csodát. A magas hangszórókat, ha nem tudjuk az ajtóban elhelyezni, mert nincs neki hely, akkor többnyire az A oszlopra illik elhelyezni, hogy az arcunkra nézzen. Ehhez mindig adnak külön házat is a csipogókhoz.

Egy gyári Focal csipogó, jól elhelyezve

Jöhet a kritikus pont, a mélyláda. A mélyládákból létezik aktív és passzív. Az aktív ládák igen kompakt méretűek, és tartalmazzák már az erősítőt is. Ezeket jellemzően a vezetőülés alá szokták elhelyezni, így megmarad a csomagtartónkban a hely. A passzív láda esetén a csomagtartóba szokás rakni, mivel nagy helyet foglal. Szükség lesz hozzá egy erősítőre, mert a fejegységek többségének nincs erősített mélyláda kimenete. Szükség lesz hozzá továbbá egy kondenzátorra is, mivel a mélyláda nagy energiaigényű hangszóró. Az áramot impulzusszerűen veszi fel, ezért hirtelen vesz fel sok áramot az autó akkumulátorából, és ezt az akksi/generátor nem szereti, tönkre fog menni. A kondenzátor a mélyláda működtetéséhez szükséges energiát külön tárolja magában.

Az aktív mélyládák tartalmazzák az erősítőt, és elférnek az ülés alatt, viszont drágábbak

Ha megvagyunk a fejegység és a hangszórók beépítésével, az áldozatos munka gyümölcsét ki is próbálhatjuk rögvest. Hangoljuk be a rádión a kívánt hangzást. Ha úgy érezzük, hogy valamelyik tartomány kevés, elgondolkodhatunk egy erősítő beszerzésén. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy kérjük ki autóhifi építésben jártas szakember tanácsát, mielőtt nekilátunk az építésnek! Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább bízzuk a feladatot egy autohifi szakműhelyre.

A végére beszúrok nektek egy zenét, amivel kiválóan tesztelhetőek az audio rendszeretek mély hangzása (is). Köszönöm, hogy elolvastad a cikkemet, és bátran tedd fel kérdéseidet kommentben itt vagy Facebook csoportunkban. Következő - egyben befejező - autóhifis cikkemben a szerelőanyagokról, kábelekről, kötésekről, hangszigetelésről lesz szó. Ne hagyd ki!

 Ne felejts el lájkolni minket Facebookon, követni Instagramon.

Legújabb cikkünket olvastad már?